Tartalomjegyzék

1 Mi a blokklánc és hogyan működik?

Mi a blokklánc és hogyan működik?

Hallott már a blokkláncokról? Ha követi a technológiai fejlődést a befektetések, a banki tevékenység vagy a kriptopénzek terén, akkor talán igen.

Általában "elosztott, decentralizált, nyilvános főkönyvként" definiálják, és ez a Bitcoin mögött álló nyilvántartási technológia. Bár zavarosnak tűnhet, az alapok nem olyan bonyolultak.

Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a blokkláncot. Kitérünk az eredetére és fejlődésére, a működésére és a felhasználási lehetőségeire.

Hogyan működik a Blockchain?

A blokklánc több adatbázisban tárolja a tranzakciós rekordokat, amelyek a "lánc" hálózatot alkotják, és egyenrangú csomópontokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Általában ezt digitális főkönyvnek nevezik.

Minden egyes tranzakciót a tulajdonos digitális aláírásával kell engedélyezni és hitelesíteni. Ezek az intézkedések megóvják a hamisítástól, és a főkönyvben szereplő összes információt rendkívül biztonságossá teszik.

Gondolhatsz rá úgy, mint egy Google Táblázatra, amelyet több számítógép között osztanak meg. Minden tranzakcióra vonatkozó információt tartalmaz, de bár bárki láthatja, senki sem tudja elrontani.

Mire használják a blokkláncot?

A blokklánc technológiát általában a pénzátutalásokhoz vagy vásárlásokhoz kötik. Ezek a tranzakciók biztonságosak és ingyenesek; nem kell fizetni a tranzakcióért, mint egy banknál. A blokkláncnak számos alkalmazása van, mind a kereskedelem területén kívül, mind azon belül. Megnézünk néhányat a legnépszerűbb felhasználási módok közül.

Pénzátutalás

A pénzügyi tranzakciók a blokkláncokban a következő eszközökkel történnek különböző kriptovaluták, mint a Bitcoin. Ezek ingyenesek és rendkívül biztonságosak. A kifizetések a Bitcoin tárcáján keresztül történnek.

A legjelentősebb előnye, hogy anélkül végezhet átutalásokat, hogy aggódnia kellene az adatai vagy pénze biztonsága miatt.

Az információk ellenőrzése

Ha valamit hozzáadsz a blokklánchoz, az örökre ott marad. Mivel a blokkláncban minden személynek csak egy azonosító kódazonosítója van, nem lehet megváltoztatni vagy ellopni a bejegyzéseket.

Tegyük fel például, hogy Jane fest egy képet. Az információt a lánc tárolja, és azonnal szétküldi több ezer, ha nem millió csomópontnak. John, bármennyire is féltékeny, nem fogja azt mondani, hogy ő festette a képet. Hiszen több ezer főkönyv azonosítja Jane-t mint alkotót.

Ne feledje, hogy az információ nyilvánosan is hozzáférhető, de senki sem tudja megváltoztatni. Bárki ellenőrizheti a blokkláncban tárolt adatokat, és a rekordokat szinte lehetetlen meghamisítani. Ez a biztonság az egyik olyan vonás, amely a technológiát olyan erőssé és vonzóvá teszi a különböző iparágak számára.

Biztonságos a blokklánc technológia?

Blockchain gyakran hangoztatják, hogy könnyen ellenőrizhető, de szinte lehetetlen korrumpálni. Ez bizonyos mértékig igaz. Bárki hozzáférhet a rekordokhoz, de mivel a lánc minden egyes új blokkjára replikálódik, több millió másolat létezik. Ez a tulajdonsága teszi a technológiát olyan biztonságossá.

Adatvédelem

A blokklánc majdnem annyira anonim, amennyire átlátható. Igen, a több milliárd tranzakció bármelyikét megtekintheti. Láthatod, hogy mit, hol, mikor és hányszor az egyes vásárlási előzményekből. Azonban semmilyen azonosító információt nem fog találni. Legfeljebb a pénztárca azonosítóját láthatja, de a tulajdonost nem tudja azonosítani.

A kérdés az, hogy ha nem tudja ellenőrizni annak a személyazonosságát, aki blokkokat ad a lánchoz, akkor hogyan bízhat benne? Ehhez közelebbről meg kell vizsgálnunk a blokklánc biztonsági intézkedéseit.

Biztonság

Az első dolog, amit tudnia kell, hogy a blokkláncok minden adatot időrendben tárolnak. Ez azt jelenti, hogy a lánc "végére" folyamatosan új információk kerülnek. Egy új blokk hozzáadása után szinte lehetetlen megváltoztatni a benne tárolt rekordokat.

Minden új blokk tartalmazza az előző blokk hash-ját, valamint annak egyedi kódját. A hash-kódot automatikusan generálja egy algoritmus, amely az adatokat számokból és betűkből álló karakterlánccá alakítja. Ha az információban bármilyen változás történik, a hash is megváltozik.

Hogyan érvényesül ez a biztonságra? Íme egy példa:

Tegyük fel, hogy úgy döntött, hogy online vásárol. Most egy hacker módosítani akarja a tranzakciót, hogy növelje a fizetendő összeget. Amint az összeget módosítják, a hash megváltozik. Most már nem fog megfelelni a következő blokkban szereplő kódnak.

Hogy eltüntesse a nyomokat, a hackernek frissítenie kell a következő blokk hash-ját, valamint az azt követő blokkokét is. Az összes hash újraszámítása óriási számítási teljesítményt igényelne - sokkal többet, mint amennyit ésszerűen meg lehetne valósítani.

Nem lehet csak úgy létrehozni egy blokkot a láncon. Ahhoz, hogy egy új eszköz csatlakozhasson a hálózathoz, meg kell oldania egy összetett matematikai problémát. Ezt a "proof of work" rendszert bányászatnak nevezik. Ez az egyetlen módja annak, hogy engedélyt kapjon egy új blokk hozzáadására a lánchoz.

Ez a folyamat viszonylag használhatatlanná teszi a hackerek számára, hogy megpróbálják megtámadni a rendszert. Egy összehangolt támadáshoz egy hackernek vagy egy csoportnak több mint 50%-nyi számítási teljesítményt kellene irányítania a láncból. A hálózat méretét figyelembe véve egy 51%-os támadás esélye gyakorlatilag lehetetlen.

A Blockchain eredete és fejlődése

A blokklánc története egy jelentős globális technológiai áttöréshez képest rövid, 1991-ben kezdődött. Ekkor a kriptográfusok W. Scott Stornetta és Stuart Haber közzétette a témával kapcsolatos tanulmányát.

A "megváltoztathatatlan főkönyv" néven ismert, kriptográfiailag biztonságos blokkok láncolatának létrehozására összpontosított. A hagyományosan időbélyegzővel ellátott dokumentumokkal ellentétben ez a főkönyv ellenállna a manipulációnak. Egy olyan digitális széfet képzeltek el, amely képes rögzíteni egy adott dokumentum létrehozásának dátumát és időpontját. Ezután az adott feljegyzés elektronikus másolatát tárolná megőrzésre.

Bár Stornetta és Haber vetette el a blokklánc technológia magvait, az első változatot Hal Finney hozta létre 2005-ben. Ez az egyszerű rendszer azonban elsősorban arra szolgált, hogy számítógépes rejtvények megoldásával pénzt termeljen.

A technológia csak 2008-ban kezdett felgyorsulni, amikor Satoshi Nakamoto kiadott egy fehér könyvet a blokklánc kriptovalutákról. A "Bitcoin: A Peer to Peer Electronic Cash System" című dokumentum a blokkok és láncok módosított változatáról szólt. Az új verzió képes lenne egy kriptopénz támogatására.

Az ő innovációjának köszönhetően született meg a ma ismert technológia. Meghatározta egy decentralizált és digitalizált blokkláncplatform struktúráját, amely az ellenőrzést számos globális felhasználóra terjesztette ki. Egyetlen entitás sem rendelkezne teljes hatalommal a rendszer felett.

Elkészíthetem a saját blokkláncomat?

Abszolút, igen. Ez azonban nem könnyű vállalkozás, és a blokkláncfejlesztés nagyon bonyolult. Ha azt remélte, hogy egy tapasztalt fejlesztőt kap, ne tartsa vissza a lélegzetét. Számos különböző iparág vizsgálja, hogyan használhatják ezeket a megoldásokat üzleti folyamataik javítására. Ennek eredményeképpen nehéz fejlesztőket találni.

Természetesen létrehozhat sajátot is. Egy szabványos programozási nyelv, például a Python használatával a blokkláncot HTTP-n keresztül építheti fel. A kódolás alapjai meglehetősen egyszerűek. Azonban jobban jársz, ha időt szánsz arra, hogy elvégezz néhány tanfolyamot a témában.

Miután a bonyolult kódolást és a beállításokat elvégezte, el kell kezdenie az új pénznem marketingjét. Valószínűleg az egyik legnagyobb kihívás, hogy az érmét széles körben elterjedté tegye.

Ahhoz, hogy egy kriptopénz sikeres legyen, több millió felhasználóra van szüksége, akik bányásznak, hitelesítik és tranzakciókat hajtanak végre. Nemcsak a marketingbe kell sokat fektetnie, hanem meg kell találnia a módját annak is, hogy az érméjét megkülönböztesse a már elérhető sok más érmétől.

Ki használja ma a Blockchain-t?

Egész iparágak vizsgálják, hogyan használhatják a blokkláncot a folyamataik javítására. Bár a többség még a tesztelési fázisban van, ezek a projektek egyre gyakoribbak.

A Shell például a Brent nyersolaj elszámolására és kereskedelmére szolgáló platformon dolgozik. További példák közé tartozik a Dole, a Walmart és a Nestlé. Az IBM technológiai óriáscég segítségével sikerült létrehozniuk egy élelmiszer-nyomkövetési rendszert a blokklánc segítségével.

Mostantól minden beszállító, forgalmazó, kiskereskedő és fogyasztó hozzáférhet az általa vásárolt vagy eladott élelmiszerekre vonatkozó információkhoz.

A vállalatok segítségével gyorsan nyomon követhetik a szennyezett élelmiszerek eredetét. Ezzel a technológiával a beszállítók gyorsan eltávolíthatják a romlott vagy mérgező termékeket a boltok polcairól.

Az AXA már blokklánc-technológiával kínál repülőgép-biztosítást, a Facebook pedig egy új kriptopénz létrehozására használja. Egyes bankok és pénzintézetek, például a kínai ICB, a JPMorgan, mások is használják a blokklánc technológiát.

Online szerencsejáték-ipar

Bizonyos szempontból a blokklánc már most is jelentős hatással van az online szerencsejáték-iparra, különösen a következőkre fogadások Bitcoinnal. Mivel évente több milliárdan választják a digitális kaszinók látogatását, naponta számtalan tranzakció történik. Azonban ebben a különleges iparágban a bizalom, az átláthatóság és a tisztességes üzletmenet kérdései létfontosságúak.

Az elosztott főkönyvi technológiával a szolgáltatók közvetlenül kezelhetik ezeket a problémákat. A blokklánc egy átlátható rendszer, amely minden tranzakciót rögzít és nyilvános rekordként tárol. Más szóval, ha Bitcoin vagy a kriptopénz más formáit használja szerencsejátékra, minden befizetés és kifizetés nyomon követhető és feljegyezhető.

A blokklánc más online szerencsejáték-tevékenységeket is nyomon követhet. A technológia például lehetővé teszi a játékosok vagy a tisztviselők számára, hogy ellenőrizzék a játékok és kifizetéseik tisztességességét. Emellett segít a rendszer biztonságban és manipulációbiztosságban is.

Egy másik előnye a szerencsejátékosok és sportfogadók számára biztosított anonimitás. Minden tranzakció rögzítésével a rendszer nem tárol személyes adatokat. Ehelyett az információkat az Ön egyedi kriptotárca azonosító kódjához köti.

A kritikusok részéről azonban még mindig vannak ellenvetések. Például a brit kaszinóknak a törvény értelmében a játékosoktól a befizetéskor bizonyítaniuk kell, hogy bizonyos összeggel rendelkeznek. Mivel a blokkláncon keresztüli tranzakciók anonimak, ez ellentétes az iparági szabályzattal.

Egy másik probléma az, hogy a valuta értékét nem lehet garantálni. A Bitcoin értéke például közismerten nagymértékben ingadozik. Egy adott összegű befizetésnek ma még lehet, hogy egy hét múlva gyökeresen más lesz az értéke.

A kockázatok ellenére az iparágban a kriptográfia és a blokklánc használata terén is történtek előrelépések. Számos kaszinó és sportfogadó már használja ezt a technológiát. A kriptovaluták növekvő népszerűségével a szerencsejáték-oldalak valószínűleg továbbra is hozzáadják azokat a felsorolt fizetési módszereikhez.

Következtetés: A blokklánc jövője

A blokklánc hosszú utat tett meg a '90-es évek eleji elméleti kezdetektől. A technológia mostanra már kényelmesen beérte a húszas évei végét, miután az elmúlt két évtizedben rengeteg intenzív vizsgálatot élt túl. Nem kis részben a kriptovalutáknak köszönhetően komoly hírnévre tett szert.

Már csak az anonimitás és a biztonság is jelentősen hozzájárul a platform népszerűségéhez. A különböző egyéb felhasználási lehetőségek feltárása azonban a technológia határainak kitolódását eredményezte.

Számos iparág dolgozik azon, hogyan alkalmazza ezt a technológiát saját vállalkozásában, hogy pontosabbá, hatékonyabbá és biztonságosabbá tegye azt. Most, hogy belépünk a blokklánc létezésének harmadik évtizedébe, már nem az a kérdés, hogy az iparágak bevezetik-e a technológiát, hanem az, hogy "mikor".